Mit jelent az AQ-50-en elért pontszámod?

Az AQ-50 a felnőttek körében legszélesebb körben használt autizmus-szűrőkérdőív, és sokan ezzel teszik meg az első lépést. A végén egy 0 és 50 közötti számot kapsz. De mit jelent valójában a 22, a 29 vagy a 38 pont? Ebben a cikkben elmagyarázzuk, hogyan számítjuk a pontszámot, honnan származnak a határértékek, és hogyan használhatod az eredményedet.

Honnan származik az AQ-50?

Az autizmusspektrum-hányadost (Autism-Spectrum Quotient) Simon Baron-Cohen és munkatársai dolgozták ki a Cambridge-i Egyetem Autism Research Centre-jében, és 2001-ben jelent meg. A cél egy rövid kérdőív volt, amelyet a felnőttek maguk tölthetnek ki, és amely megmutatja, hány autisztikus vonásuk van. Azóta több száz kutatásban használták, és számos nyelvre lefordították.

Az AQ egyik fontos alapgondolata, hogy autisztikus vonások bizonyos mértékig mindenkiben megvannak. Mindenki kap pontszámot, az autista emberek pedig általában magasat. Ezért az AQ-50 jól mutatja, nagyjából hol helyezkedsz el, de azt nem tudja biztosan megmondani, hogy autista vagy-e.

Hogyan számítjuk a pontszámot?

Az AQ-50 50 állításból áll, ilyen például: „Szeretem a dolgokat újra és újra ugyanúgy csinálni”. A válaszlehetőségek: „Egyetértek”, „Inkább egyetértek”, „Inkább nem értek egyet” és „Nem értek egyet”.

Minden állítás 0 vagy 1 pontot ér. Akkor kapsz 1 pontot, ha a válaszod autisztikus vonás felé mutat, függetlenül attól, hogy teljesen vagy csak részben értesz egyet. Az állítások nagyjából fele fordítva van megfogalmazva, például: „Könnyen ki tudom találni, mit gondol vagy érez valaki, pusztán az arcára nézve”. Ezeknél akkor kapsz pontot, ha nem értesz egyet. A válaszod erőssége tehát nem befolyásolja a pontszámot, csak az iránya.

Mit jelent az összpontszám?

Az eredeti vizsgálatban:

• Az autizmusdiagnózissal nem rendelkező felnőttek átlagosan körülbelül 16 pontot értek el.
• Az autista felnőttek átlagosan körülbelül 36 pontot értek el.
• Az autista felnőttek nagyjából 80%-a 32 pontot vagy többet ért el, az összehasonlító csoportnak viszont csak 2%-a.

Ezért a 32 pontos határértéket gyakran a „sok autisztikus vonás” jelzésére használják. Egy későbbi, diagnosztikai rendelőbe beutalt embereken végzett vizsgálat szerint a 26 pontos határérték jobban eldöntötte, kinek érdemes teljes kivizsgálást felajánlani. Ez a határérték kiszűrte a később diagnózist kapók többségét, de sokakat azok közül is, akik nem kaptak diagnózist.

A test-autism.com oldalon így írjuk le a pontszámot:

• 0–15: nagyon valószínűtlen, hogy autista vagy. Ez megfelel a népesség átlagának, vagy az alatt van.
• 16–24: valószínűtlen, hogy autista vagy. Van néhány vonásod, de kevesebb, mint a legtöbb autista embernek.
• 25–34: valószínű, hogy autista vagy. A pontszámod meghaladja a rendelőkben használt határértéket, 32 ponttól pedig az eredeti vizsgálat határértékét is.
• 35–50: nagyon valószínű, hogy autista vagy. Ez eléri vagy meghaladja az autista felnőttek átlagát.

Az öt terület

Az 50 állítás öt, egyenként tízállításos területre oszlik, és mindegyikre 0 és 10 közötti pontszámot kapsz:

• Szociális készség: hogyan éled meg a társas helyzeteket és az új emberekkel való találkozást.
• Figyelemváltás: milyen könnyen váltasz fókuszt, és hogyan birkózol meg a változásokkal és a megszakításokkal.
• Részletekre irányuló figyelem: mennyire veszed észre a részleteket, mintázatokat és számokat.
• Kommunikáció: beszélgetések, csevegés, és annak megértése, mire gondolnak mások.
• Képzelet: történetek és mások szándékainak elképzelése.

Az autista emberek gyakran a szociális készség, a kommunikáció és a figyelemváltás területén érnek el magas pontszámot. A részletekre irányuló figyelem különleges eset: itt sok nem autista ember is magas pontszámot ér el, például akik számokkal, technológiával vagy dizájnnal foglalkoznak. Az a magas összpontszám tehát, amely főként a részletekre irányuló figyelemből adódik, mást jelent, mint az, amely mind az öt területen eloszlik.

Mi befolyásolhatja a pontszámodat?

• A szociális szorongás és a depresszió miatt sok társas helyzetekre vonatkozó állítással egyetérthetsz akkor is, ha nem vagy autista.
• Az ADHD-nak vannak közös vonásai az autizmussal, különösen a figyelem terén.
• Maszkolás: ha megtanultad elrejteni a vonásaidat, előfordulhat, hogy aszerint válaszolsz, hogyan viselkedsz, nem aszerint, hogy mit élsz meg, és így alacsonyabb pontszámot kapsz. Ezt a CAT-Q méri.
• Önkép: az AQ-50 azon alapul, hogyan látod önmagad. Segíthet, ha konkrét helyzetekre gondolsz, ahelyett hogy egy általános benyomás alapján válaszolnál.

Mit tegyél ezután?

Ha 26 pontot vagy többet értél el, és magadra ismersz az állításokban, érdemes lehet orvossal beszélned egy kivizsgálásról. Ha előbb alaposabb képet szeretnél kapni, kitöltheted a RAADS-R kérdőívet is, amely a gyerekkorodról is kérdez. Olvasd el útmutatónkat arról, hogyan kérhetsz felnőttként autizmus-kivizsgálást.

Ne feledd: az AQ-50 szűrőeszköz, nem diagnózis. Diagnózist csak képzett szakember állíthat fel, az előtörténeted és a jelenlegi életed alapos felmérése után. Készen állsz a tesztre? Töltsd ki ingyen az AQ-50-et itt.